Madame Chauchat életében először megünnepelte a "torkos csütörtököt". Sőt ami azt illeti, a hamvazószerdája is torkosra sikeredett (tulajdonképpen csak egy kis szendvicsnyi sonkát evett, de a bűn az bűn, mindegy milyen mértékű - habár ez lehet, hogy csak neme szerint halálos, vagy teljes neme szerint bocsánatos, ki tudja...). Utána viszont nem maradt sok ideje, igyekeznie kellett a másnapi útra való pakolással. Egy csokor kedves ismerősével Prágába indul majd néhány óra múlva. Volt még mit tenni. Mert három nap is idő, arra is kell pakolászni. Csak a buszút ne lenne olyan hosszú... (Az orosz hölgy a hosszú buszutakat nagyon nem szerette. Úgy általában nem szeretett semmilyen hosszú utazást, legfeljebb csak akkor, ha autóban töltötte - ott is leginkább vezetni szeretett.)
A prágai út egyben kikapcsolódási és feltöltődési lehetőség is lesz. Az élet mindennapi kerékvágását meg kell szakítani ilyen epizódokkal. Elvégre két hónapja tért haza Bordeaux-ból, azóta szinte meg sem állt: itt volt már az ideje egy kis barangolásnak. És nemsokára a fény városába is visszatérhet!
Az óra éjfélt üt, ideje lenne nyugovóra térni.
A pitymallatot - most kivételesen - nem várja meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése